Az uralkodó nézet a társadalomban azonban továbbra is az, hogy a túlsúlyos embereknek a súlyvesztésre kell összpontosítaniuk. Az amerikaiaknak mintegy kétharmadát tartják túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Az ország nagyvárosai háborút indítottak a kövérség ellen, költséges közegészségügyi válságnak nyilvánították az elhízást, amely növeli a szívbetegség, a kettes típusú cukorbetegség és bizonyos rákbetegségek kockázatát. Kutatások szerint a kövérséggel kapcsolatos egészségügyi ellátás költsége évente meghaladja a 100 milliárd dollárt.
Nincsenek olyan amerikai törvények, amelyek tiltanák a testsúly szerinti megkülönböztetést, és csak egy államnak, Michigannek van olyan törvénye, amely száműzi az ilyen diszkriminációt.
Márpedig a megkülönböztetés kiterjed minden területre - állapította meg Rebecca Puhl, a Yale Egyetem élelmiszerpolitikával és elhízással foglalkozó Rudd központjának kutatási igazgatója. Széles körűen elterjedt a "kövérségi bérbüntetés", amikor a nagyobb testsúlyú alkalmazottaknak kevesebbet fizetnek függetlenül a teljesítményüktől. A kutatások azt mutatják, hogy a túlsúlyos emberek kisebb valószínűséggel kapnak meg egy állást vagy léptetik őket elő, mint a nem kövér foglalkoztatottak esetében - tette hozzá.
Harcolnunk kell a kövérség, de nem a kövér emberek ellen - hangsúlyozta Puhl.
Azok az egyének, akiket diszkriminálnak a súlyuk miatt, hajlamosabbak egészségtelen étkezési szokásokat felvenni és elkerülni a fizikai aktivitást. A túlsúlyos emberek kerülik az orvos felkeresését is, mert attól tartanak, hogy gúnyolódni fognak rajtuk. A túlsúlyos és kövér nők körülbelül 70 százaléka tapasztalt megkülönböztetést az orvosi rendelőben. Mások arra panaszkodtak, hogy az egészségbiztosítási cégek elutasították őket.
Egészséges élet minden méretben
Egészséges élet minden méretben - hirdetik a kövérség elfogadásának szószólói, akiknek tábora egyre jobban terjed. Már több mint 50 kövérség-elfogadó blog működik az interneten, és több mint egy tucat könyv ösztönzi az elgondolást.
Kate Harding, aki élete legnagyobb részét ilyen vagy olyan fogyókúrával töltötte sikertelenül, elhatározta, hogy javít az életminőségén, és csatlakozott azoknak a fogyókúra-ellenes aktivistáknak gyorsan növekvő csoportjához, akik síkra szállnak a túlsúlyos emberek polgári jogaiért.
Blogot is indított a kövérség elfogadásának hirdetésére, és azért, hogy elősegítse a túlsúlyos emberek egészségének, életminőségének javítását. Harding és más bloggerek vagy azt hangoztatják, hogy a társadalom "háborúja a kövérség ellen a testük gyűlöletére és alacsony szintű önbecsülésre készteti a kövér embereket".
"Kövérnek lenni nem tesz engem lustává, ostobává vagy erkölcsi értelemben gyanússá. Az üzenet, amelyet ösztönzünk: egészség minden méretben" - hangoztatta a Chicagóban élő 34 éves Harding, aki könyvet is írt a kérdésről.
A kövérség elfogadását hirdetők egyre jobban összefognak: részrehajlás ellenes törvényeket kezdeményeznek, bátorítják a toleranciát az egészségügyben és a munkahelyen, segítik a kereskedőket abban, hogy felismerjék a pluszméretű vásárlók ellátásának szükségességét, profitlehetőségét. Mozgalmuk már büszkélkedhet kisebb győzelmekkel, kezdve attól, hogy bevezették a nagyobb méretű biztonsági öveket az autókban, egészen a kanadai legfelső bíróság döntéséig, amely kimondja, hogy nem lehet a repülőgépen utazó kövér és mozgássérült embereket második hely megvásárlására kényszeríteni. Ahogy a kövérség szószólói erősödnek az interneten, úgy kap új életre a kövérség elfogadásának elősegítésére 1969-ben alakult országos szövetség (NAAFA).
